Hogy mi jár a fejembe, hát olvastam, hogy kövér eltiltaná Gyurcsányékat.

Néztem a parlamenti közvetítést, Hétfőn, és Kövér elnökölt. Sajnos pökhendi és nagyképű volt és cinikus, és mindenkit lehurrogott,és valakitől meg is vonta a szót.

Mivel Házelnök nem hiszem, hogy ő eltilthatna bárkit, is valamitől.

De vissza fele megyek, és azt leírom, hogy Szabad Györgytől, kezdve mindenki tudta, hogyan kell viselkedni, és legalább példát mutatni egy Házelnöknek.

Kövér László viselkedése, és hozzászólásai, és megjegyzései nem Házelnökhöz méltó.

Amit a Hétfői, és korábbi közvetítések során láttam, Kövér László úr nem Házelnöknek való.

„Becsületsértés vétségét valósítja meg a személy- és vagyonőr, ha.

a rendezvényt nem zavaró, annak biztonságát sem veszélyeztető személyt a karját megragadva és a kerítésen kívülre lökdösve távolítja el „/ BH2006.175 / [1978. évi IV. törvény (Btk.) 180. § (2) bek.; 1998. évi IV. törvény (régi SzVM t.) 14. § (3) bek. a.), 15. § (3) bek. c); 2005. évi CXXXIII. törvény (új SzVM t.) 26.§. (3) bek. b.), 27.§.(3) bek.]
A megállapított tényállás lényege a következő:
A magánvádló 2002. július 20. napján 13 óra 30 perc tájban a t.-i lovaspályán rendezett sörfesztiválon való részvételre váltott belépőjegyet. A belépőjegy kifizetését követően a pénztáros a magánvádlónak átadott egy sorszámmal ellátott sárga színű szalagot és felhívta a figyelmét, hogy azt valamelyik csuklóján kell viselni. A magánvádló a figyelmeztetést követően a pénztárossal közölte, hogy „órát sem szeret a kezén viselni, a belépőjegyet sem fogja”. Majd a jegyet az ingének elülső zsebébe tette úgy, hogy annak egy része kívülre kerülve látható volt. A magánvádlót a rendezvényre beengedték, bemenetelét a bejáratnál nem akadályozták meg. A magánvádló egy-két pohár sör elfogyasztása után a rendezvény belső helyiségének megtekintésére indult, amikor a rendezvényen a biztonsági őrként jelen lévő terhelt eléállt és kérte a belépőjegyét, egyben azt is, hogy igazolja magát. A magánvádló ez utóbbit nem tette meg, ezzel szemben ő is felszólította a terheltet, hogy előbb igazolja magát, az intézkedésre való jogosultságát. Az ilyen tartalmú kölcsönös felhívás eredménytelensége miatti feszült helyzetet a terhelt akként oldotta meg, hogy a sértettet erőszakkal a kijárat felé fordította, majd a maradni akaró magánvádló - aki ekkor már a kezében tartotta a belépőjegyét - felkarját megragadta és erőszakkal a kerítésen kívülre lökdöste. A magánvádlónak mindkét felkarján hátsó és oldalsó felszínén „markolás utáni bőrvörösség” keletkezett.
A magánvádló joghatályos magánindítványt terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság 2003. június 20. napján hozott végzésével a terhelttel szemben a könnyű testi sértés vétsége miatt folyamatban volt eljárást megszüntette és a terheltet megrovásban részesítette.
A másodfokú bíróság a 2003. november 14. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta; a terheltet bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében, és ezért megrovásban részesítette.
A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt és védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítását sérelmezték. A felülvizsgálati indítvány szerint a terhelt jogellenes magatartást nem tanúsított, a munkakörére vonatkozó jogszabálynak megfelelően járt el, amikor jogosulatlanul a rendezvényen tartózkodó sértettel szemben kényszerítő testi erőt alkalmazott. A Legfőbb Ügyészség az átiratában - és az ügyész a nyilvános ülésen is - a felülvizsgálati indítvánnyal egyetértett. Álláspontja szerint a terhelt a személyi- és vagyonvédelmi tevékenységről szóló 1998. évi IV. törvény 14. § (3) bekezdésének a) pontja alapján jogosult volt a rendezvény rendjét zavaró sértettel szemben fellépni, a rendezvényen való részvételét megtiltani, távozásra felszólítani, az említett törvény 15. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján pedig eltávolítása érdekében testi erőt alkalmazni. A cselekménye ezért társadalomra veszélyesség hiányában bűncselekmény megállapítására nem alkalmas.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
Nem sértett anyagi jogszabályt az eljárt bíróság, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapította. Az adott esetben a tényállásban megállapított tények alapján azt kellett vizsgálni, hogy a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységről szóló 1998. évi IV. törvény a terheltet, mint biztonsági őrt feljogosította-e arra, hogy a magánvádlót a rendezvényről erőszakkal, karját megragadva a kerítésen kívül lökdösve eltávolítsa. A hivatkozott törvény 14. § (3) bekezdésének a) pontja szerint a vagyonőr a rendezvény megtartását akadályozó vagy zavaró, illetve annak biztonságát veszélyeztető személyt jogosult kilétének igazolására felszólítani, a rendezvényen való részvételét megtiltani és távozásra felszólítani. / 2005. évi CXXXIII. törvény 26 §.(3) b.) pont /
A 15. § (3) bekezdése értelmében a személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával a) a védett személy biztonságát fenyegető támadást háríthatja el,
b) a védett létesítmény területre való jogtalan belépést akadályozhatja meg és a jogosulatlanul bent tartózkodót távolíthatja el,
c) eltávolíthatja a rendezvényt zavaró, vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt is. / 2005. évi CXXXIII. törvény 27.§ (3). bekezdés /
Jelen esetben az irányadó tényállás alapján az a) pontban írt feltétel fel sem merülhet, de nem állapítható meg a b) pont szerinti jogosulatlanul bent tartózkodás sem. A rendezvényen való részvétel feltétele ugyanis a belépődíj kifizetése, a belépőjegy megvétele. A magánvádló ennek a feltételnek megfelelt. A belépőjegy megvételével jogosulttá vált a rendezvényen való részvételre.
A továbbiakban azt kellett eldönteni, hogy a magánvádló azzal, hogy a belépőjegyként szolgáló, sorszámmal ellátott sárga szalagot, a belépőjegy kifizetését követően, a pénztáros utólagos felhívása ellenére nem viselte a csuklóján, a rendezvényt zavarta-e vagy annak biztonságát veszélyeztette-e. A magánvádlónak ez a passzív „engedetlensége” a rendezvény biztonságának veszélyeztetésére nem volt alkalmas, de nem minősíthető rendzavarásnak sem. Rendzavarás általában olyan aktív feltűnést keltő magatartás, amely a rendezvény hangulatát rontja, megtartását akadályozza, a többi résztvevő érdekében beavatkozást igényel. A magánvádlónak az a mulasztása, hogy a belépőjegyét csuklóján nem viselte, hanem azt elülső zsebében láthatóan, majd kezében tartotta, a sörfesztivál megtartását nem zavarta, rendjét nem sértette.
A terhelt erőszakos fellépése és annak módja tehát nem volt jogszerű, ezért cselekménye nem nélkülözi a jogellenességet, és az adott környezetben alkalmas volt arra, hogy a magánvádló emberi méltóságát, becsületét sértse. Ezért büntetőjogi felelősségének megállapítása az 1978. évi IV. törvény 180. § (2) bekezdésébe ütköző (tettleges) becsületsértés vétségében törvényes. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatokat az 1998. évi XIX. törvény 427. §-a alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. II. 976/2004. sz.)
/Forrás: Bírósági Határozatok 2006/6. szám 419. o.; BH 2006.175

2 ember munkáját végezni, megalázó munkakörülmények között:

Nappal épületet bontanak. Éjszaka pedig járőröznek. Villany, víz, tisztálkodási illetve pihenési lehetőség nincs. Mindez 400 forintos órabérért.

Levél: ”A ……… nevű  alföldi cégnél dolgozom.  Itt az van, hogy velünk bontatják az épületeket.

Nappal bontunk a security felirattal ellátott ruházatban, éjszaka pedig őrködünk. Szóval 2 az 1-ben: őrzés-védelem és  építőipari munka egy fizetésért. Mindezt 400 forintos órabérért, 24/48-as beosztásban.

A munkaköri leírásban semmi ilyen nincs megemlítve. Viszont ha szólni merünk, hogy  nem tetszik a dolog,  akkor az a válasz, hogy  nem kötelező náluk dolgozni, el lehet menni. Szóval napközben bontja az őr az épületet 40 fok hőségben, éjszaka  pedig portás és telepőrként járőrözik.

A bontási épületben nincs semmi, se víz, se áram. Zseblámpát se kapsz – magadnak kell otthonról vinned -, de ha a napi 12 óra nehéz fizikai munka után bealszol, akkor azonnal ki is rúgnak. (Az egyik kollégám már így is járt.)

Nem beszélve arról, hogy nagyon megalázó, hogy szutykosan, koszosan kell az embernek az éjszakai szolgálatát ellátnia. De mivel családom van nem tehetek mást, mint hogy csinálom, amíg bírom. Feleségem munkanélküli, a 2 gyereket el kell tartani valamiből.”

A levélíró munkahelyén nincs se víz, se WC, se áram, csak 40 fok árnyékban …. na meg a dolgozót megfigyelő kamerák:

Levél: „Üdvözlöm! 2004. márciusa óta ugyanannál a cégnél dolgozom, de változó területeken látok el szolgálatot. Eddig minden munkát, amit kaptam lelkiismeretesen el is végeztem!

Havonta 300 óra felett dolgozom, évek óta nem kaptam semmilyen fizetésemelést. (A magas óraszám azért van, mert nem akarnak új embert felvenni.) 3 hónapja egy építkezés őrzésével bíztak meg. (Huszonnégyezek, egy  kollégával váltogatjuk egymást.)

Egy olyan fémkonténerben van az őrhelyem, ahol egy széken és egy asztalon kívül nincs semmi, se áram, se semmi... A „bódéban” 40 fok meleg van, kint is legalább annyi.

Nem törődik senki se velem. Senkit se érdekel, hogy van-e ivóvizem vagy hogy esetleg rosszul érzem-e magamat! Nincs kézmosási lehetőség és mellékhelyiség sincs. WC-re csak a szomszéd épületbe tudok menni, de ha átmegyek, akkor nem látom, hogy mi is történik az általam őrzendő területen.

Az építtetőtől (megbízótól) pár hete azt  az utasítást kaptam, hogy  üljek kint a bódé előtt,  és onnan figyeljek. Miközben a kamerákon keresztül - amiket felszereltetett - ő meg engem figyelhet, és ha esetleg  valami nem teszik neki, akkor jelentheti a tudtomon kívül a biztonsági cégem vezetőjének!”

Hát igen sok hozzászólást olvastam, és az első publikációban, ki is tértem rá, hogy a vagyonőrnek sokrétű a feladata, nagy a felelőssége, és még osztályozzák is őket a munkáltatók, és a megbízó is.

Sajnos, a bolti, az áruházi vagyonőröket, a kedves vásárlók is kritizálják, ha tetszik, ha nem ez a mondat, és a vásárlók is csak azt észlelik és jegyzik meg, hogy a vagyonőr csak követi őket, molesztálja, és megszégyeníti a vásárlót.

Pedig ez nem igaz, a vagyonőr csak a munkáját végzi, és a megbízó ( az áruház, vagy a bolt ) és a munkáltató által előírt szabályokat követi, és az előírásokat tartja be ami a vagyonőr számára elő van írva.

Higgye el mindenki a táska, a blokk, és a többi ellenőrzés, is olyan kellemetlen a vagyonőr számára, mint a vásárlók számára, de ezt meg kell tenni, és folyamatos ellenőrzést kell végezni.

Most meg fog lepődni az olvasó, mert nem csak a vásárló, ha nem a pénztárosok, és az alkalmazottak is ellenőrizve vannak, még szigorúbban.

Sok helyen meg van adva, a vagyonőr számára, hogy havi hány jegyzőkönyvet,  kell írnia, vagy hány elfogásnak kell lenni, mert más különben, kirúgják, vagy fegyelmit kap.

Tehát a vagyonőrök fele sajnos nagyon nagy az elvárás, a megbízó felöl, és a munkáltató felöl.

Az elvárásokban, az is benne van, hogy a munkáltatóknál, nagyon sok az olyan biztonsági főnök, aki rendőr volt, vagy a munkáltató volt rendőr, és magasra emelik a lécet a vagyonőrök számára, vagy ahova kerül a vagyonőr ahol a csoportvezető, rendőr, vagy volt katona és őneki az a feladata, hogy magas léc mellett kelljen dolgoznia vagyonőrnek.

Pedig ezek az emberek sem hibátlanok, és ismerek olyanokat akik, még ráadásul, részegen állnak munkába, vagy munkaidő alatt is isznak esetleg.

Ezeket kellene megszüntetni, hogy akik rendőrök voltak, vagy katonák, azok ne lehessenek vagyonőrök, vagy ne vállalhassanak, vagyonőr cégnél vezető beosztást, ha nem sima vagyonőrként dolgozzanak.

Sőt úgy ne, hogy még a sima vagyonőrökkel, éreztetik is azt, hogy ők a janik, és ők érnek valamit, ebben a szakmában, pedig az előző írásomban már megemlítettem, hogy ez a szakma nem ugyanaz, mint a rendőri szakma, vagy a katonai pálya, ez is ez külön szakma és ezt is tanulni kell.

A vagyonőr azért van ott szó szerint, hogy kellemetlen helyzetbe a vásárlót, és a vevőt, más hol a sofőröket, a dolgozókat, és még sok mindenkit, de ugyanúgy kellemetlen helyzetbe a vagyonőröket is, igaz, de ez az igazság, de ezt is lehet illemtudóan, és bunkón végezni, az utóbbiért azért én kérek bocsánatot mindenkitől, aki a vásárlókkal nem megfelelően bánik a vagyonőr társadalom nevében. De ez előfordul a rendőri intézkedések során is, és őket nem figyelmezteti, senki vagy nem meri.

De visszatérve a vagyonőrökhöz, akik nem angyalok, de a vásárlók, sem és mert a legtöbb vásárló is nagyon kellemetlenül tud viselkedni, a vagyonőrökkel szemben. Arra kérem, aki olvassa, és vásárló, hogy a vagyonőrrel, türelmesen bánjon, mert ő csak a munkáját végzi, ugyanúgy, mint a rendőr, vagy a rend védelmisek, mindenkit arra kérek, hogy türelmes, és megértő legyen, megint durva szót használok, (hamarabb szabadul.)

Itt megint csak vissza kell térni egy nagyon kényes kérdésre, mégpedig, hogy a munkaadók, a kevés fizetésért nagyon sok munkát, és minőségi munkát várnak el a vagyonőrtől. Nagyon nagyon kihasználják a vagyonőrt, valahol csak minimál bérért, vagy napi 12-óra munka után, nem pihenő, ha nem megint munka jön a vagyonőr számára. Ami azt jelenti, hogy napi 12.-óra az havi 300-órát jelent, és 25-nap folyamatos munkavégzés. az esetleges pihenőidő, az pedig 5-nap egy hónapban, ami hetente, 1 nap pihenőt jelent a vagyonőr számára, és ezért 110.000.ezer forintot kap, ami nem sok.

De hozzá kell tennem, hogy néha ez az 5-nap sem szabad, ha nem be kell ugrani, valaki helyett mert dolga van, vagy épp a kollegának nincs  kedve bejönni, dolgozni, és akkor egy hónapban, csak 2-nap a pihenő, vagy 1, hát így ezt olvasva akkor felmerül a kérdés, hogy a vagyonőrök nincsenek megfizetve ugye?

De ez vonatkozik, minden területre, ahol 24-48, munkavégzés van, ott is, mert előfordul, hogy néha, az őr 72-órázik.

Nos ebből a kis fizetésből, amit a vagyonőr kap a rengeteg munkáért, abból még ki kell fizetnie, a kamarai díjat, esetleg az igazolványcserét, ha kell, ha nem kocsival jár akkor a bérletet, ha kocsival a benzint.

Vegyük alapul, a 110.000.ft fizetést, amit említettem, a mai benzin árak mellett, mert vannak vagyonőrök, akik vidékre járnak dolgozni, hogy eltartsák családjukat, ami mondjuk, egy 50-km-res körzetben van a munkahelye, és csak 6-liter benzint fogyaszt az autó, és 381.ft. literje a benzinnek.

Tehát, 50+50=100=6 liter + 1literbenzin az 381.ft.=25-napos munkavégzés,=57.150.ft 1 hónapban, és még nem számoltam, hogy a kocsi kopik, romlik, a kaját, a cigit.

Majd sajnos ebből a benzin árának kifizetéséből, a vagyonőr nem kap semmi visszatérítést, a munkáltatótól egy fillért sem.

Nahát, kérdezem, hogy akkor a vagyonőrnek, a 110.000.ft fzetés sok.

De akkor sokan vannak bejelentve, minimálbérre, vagy csak 80.000.ft keresnek. Akkor miről is beszélünk?

Ez mellett még a családját is el kell tartania.

Ebben a szakmában, mindenki csak a pénzt, húzza le a vagyonőrről, és nem nézi semmibe a munkáját, senki pedig....................................................

Koordináták: é. sz. 46.552° k. h. 19.076°46.552, 19.076

Szakmár
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Kistérség	Kalocsai
Rang	község
Irányítószám	6336
Körzethívószám	78
Népesség
Teljes népesség	1166 fő (2010. január 1.)[1] +/-
Népsűrűség	15,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	74,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szakmár Pozíció Magyarország térképén
Szakmár Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
é. sz. 46.552° k. h. 19.076°46.552, 19.076
Szakmár weboldala

Szakmár község Bács-Kiskun megye Kalocsai kistérségében.

Története

Szakmár (régi névváltozatai: Zothmar, illetve Zathmar) a szekszárdi apátság birtoka volt. 1299-ben az apát a szakmári Szent Mária egyház melletti telketa bátyai egyházi jobbágyainak adta. 1414-ben a szekszárdi bencés apátság nemes jobbágyai lakták. Egy 1459. évi levél szerint „a fajszi szék a Sárközben fekszik, s az apátság nemes jobbágyai alkotják a széket, amely Solth megye kiegészítő része. Főhelye Fajsz.” A fajszi székbe tartozó települések: Malomér, Varáth, Halászi, Szakmár, Halom, Bátya, Béke, Nádudvar, Pálfölde, Nádasd. A török hódoltság idejéből Szakmárra és településeire vonatkozóan szinte semmit nem tudunk. Kalocsa várának elfoglalása, illetve megszállása a pataji, foktői és fajszi dunai átkelőhelyek birtoklása tulajdonképpen az egész környék feletti uralmat jelentette. Ezen a tájon is kedvezett a lakosság részbeni megmaradásának, hogy a kisebb-nagyobb folyók, erek, a Duna-medrek közti szigetek, még a kevésébé kiemelekdő hátak is alkalmasak voltak a hoszabb-rövidebb idejű meghúzódásra. Kalocsa és környéke 1686. szeptemberében szabadult meg a török uralom alól. A XVIII. sz. elején már jelentkezett a visszavándorlás, mert a népesség növelése érdeke volt a legnagyobb földesúrnak is. A város földesura az érsek. Szállásai: Csertő, Mégy, Drákszél, Hillye, Erek, Karácsony, Tény, Szakmár, Réz, Keserűtelek. A XVIII. sz. végére állandó jellegű településekké váltak a szállások, állandósultak a határok, közigazgatási területek. Szakmárnak már 1831-ben felépült a temploma, elkülönülése tulajdonképp ekkor kezdődik. 1897-ben alakult önálló községgé. Pusztái, lakott helyei: Öregtény, Alsóerek, Felsőerek, Résztelek, Keserűtelek, Kisülés, Kistény, Andrásszállás, Bolváriszállás, Szalontaiszállás, Ludasszállás, Pécsiszállás, Csepeg, Malomér, Karczag (Kákonyiszállás), Gombolyag, Külsőcsorna. A községgé alakulás után létre kellett hozni a képviselőtestületet, mely a választások után 1897. december 16-án alakult meg. Fele részben virilistákból (virilista=legtöbb adót fizető), fele részben választottakból.

Népművészet

„Homokmégy, Öregcsertő, Szakmár és Drágszél-eben a négy községben él ma Kalocsa egykori paraszt lakosságának nagy része, mely pusztai elzártságában napjainkig viszonylag megőrizte a városban már elhagyott kalocsai népi kultúrát, sőt, alkotó módon tovább is fejlesztette és kivirágoztatta azt. A város és a szállásokat összefogó négy község parasztlakossága a környékbeliek által potának nevezett népesség önálló néprajzi csoportot alkot, mely történeti múltban gyökerező összetartozás tudatával, azonos nyelvi sajátosságaival, színes díszítőművészetével és viseletével különbözik környezetétől.” (Dr. Bárth János)

A XIX. sz. közepéig nem volt számottevő különbség a kalocsai parasztság és más környékbeli tájak népének tárgyi világa között. Ennek a korszaknak fontos dokumentáló tárgyai a korai fehér, fekete-piros és a kék-piros hímzések, melyek a század második felében, utolsó harmadában készülek a kalocsai és szállási parasztok ágyi ruháira,terítőire, viseletdarabjaira. A kalocsai népművészet, ezen belül a népi hímzés, a viselet és a pingálás Kalocsa város és a hozzátartozó szállások világának hagyományos paraszti művészeti kultúrája. Egy jól körülhatárolható terület népének, a potáknak sajátja. A kalocsai népművészet korai, ún. parasztstílusa jelent meg a népi falfestésben. Kialakulását pontosan nem ismerjük. Már a XVIII. sz. végén készültek vésett, festett virágokkal díszített ládák. Valószínűleg a bútorfestésből alakulhatott ki a pingálás, a falfestés művészete. A pingálás ma egyedül Kalocsán és a környező szállásokon található meg az országban. A bútorfestéshez olaj, a húsvéti tojás díszítéséhez viaszt, a pingáláshoz tejjel kevert egyszerű porfestéket használtak. A pingálással egyidőben alakult ki a mintaírás és a hímzés művészete. Eleinte csak kevesen értettek a mintaíráshoz, a hímzéshez, kivarráshoz annál többen. A hímzés divatja mindjobban elterjedt. A töltött varrás hamarosan általánossá vált. A XIX. szd. második felében megindult a színesedés.Ahogy a motívumok és a színek gazdagodtak, úgy vált pompásabbá a népviselet, egyre több használati és dísztárgyon jelent meg a hímzés. Kihímezték a lepedővégeket, dunnavégeket, vánkot,ágytakarókat, abroszokat, terítőket, dístörölközőket, díszkendőket, komakendőt, függönyöket, a főkötőt, az ingvállakat, kötényeket, zsebkendőket, papucsokat stb. A színesedéssel párhuzamosan nőtt a hímzett felületk nagysága. A nagyobb méretű,színes, lapos hímzéses virágok zsúfoltabbak, sűrűbbek lettek. a viseletdarabok színvilágát meghatározta viselőjük életkora. A legszínesebb az újmenyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé színes, díszes volt, a sötétebb színek, mint a lila, kék, zöld volt, ami a szomorúság hangulatát kelti, innen ered a szomorú pamukos elnevezés.

Kedves olvasó!

Az itt leírtak, nagyon sok tapasztalat, és ebben a szakmában eltöltött idő,  alapján vetem papírra a vagyonőr szakmával kapcsolatos fontosabb eseményeket, munka körülményeket, és egyes helyeken eltöltött munkaórák tapasztalatainak, és munkafolyamatoknak a az esetleg felmerülő problémáit, és buktatóit.

Hol is kezdjük, talán a legelején, ahol minden kezdődött, vagyis.

Ki is a Vagyonőr?

Sajnos, ezt a jelenséget mindenki ismeri, mert azt kell leírnom, hogy a régi portás szóból és portásokból, kerültek ki a vagyonőrök, és ehhez mérten tudtak tovább dolgozni majd ahhoz, hogy sok olyan ember választotta kényszerből ezt a szakmát, mert nem volt munkája, vagy nem szeretett dolgozni.

Ami annyit jelentett, hogy sokan összekeverték ezt a munkát, az alvással és azzal, hogy csak bemegyek letöltöm a 24-órámat, vagy a 12-órámat és haza megyek anélkül, hogy esetleg tudjam azt milyen események is történtek a szolgálatom alatt, vagy esetleg milyen vagyontárgy tűnt el. Sokan úgy gondolták, hogy ez a szakma arról szól, hogy mit, hogyan lehet ellopni, vagy esetleg egy kis mellékeshez jutni még a fizetés kipótlásához.

Nagyon sokáig ez ment amióta, csak vagyonőr a vagyonőr, és sajnos ezek a dolgok későn lettek felismerve, és  majd ez által ítélik meg a mostani vagyonőr társadalmat, ami elég rossz mert a vagyonőrnek  nincs becsülete, nem nézik emberszámba, sem a munkáltató és sem a munkáltató megbízója.

Pontosan azért nincs mert, ezt a szakmát is úgy kell végezni, mint a rendőr szakmát, hogy hivatástudatból és nem csak azért végezni, hogy üljek valahol vagy azért, hogy munkahelyem legyen. Jó a munkahely is fontos, de ebben a szakmában bizonyítani kell, hogy elfogadják az embert, a bizonyításhoz viszont jó munkavégzés kell és az, hogy a megőrzött, és a rám bízott vagyontárgyak, ott legyenek ahol hagyták őket. Aki ezt a szakmát, nem hivatást tudatból űzi az hozzá se kezdjen.

De azért azt ne feledjük, hogy ez is egy szakma, és hiába a volt rendőr, az nem nagyon elég mert, ezt a szakmát nem úgy kell végezni mint a rendőr, vagy a katona szakmát.

Minden hol, más és más a moralitás, és más és más a szerkezeti felépítése, a vagyonőr szakmának, mint a rendőrség, és a katonaságnak. Ahhoz, hogy valakiből jó vagyonőr legyen, ahhoz a rendőri múlt édes kevés, itt is bizonyítani kell, hogy rátermett vagy, és vagyonőrnek való.

De mint már említettem, hogy a rendőr, az lehet, hogy jó rendőr, de ebben a szakmában a vezetők, nagy része is volt rendőr, ami nem jó, szerintem itt is kellene az, hogy a tanult biztonsági őrökből jöjjenek ki a főnökség, és a kamarák, és a szakszervezetek vezetői.

Vagy ha már nem így van, akkor a vezetők is ebben a szakmában, töltsenek el egypár évet, munkával, és nézzék meg, hogy néhol a vagyonőrök milyen körülmények, és állapotok közt dolgoznak, azért a kevés pénzért amit kapnak.

Hogy is van ez, a vagyonőr, csak dolgozzon, hozza az eredményt, és esetleg annyit mondanak neki, hogy ki vagy rúgva. Hát ez így nem megy minden hol emberek dolgoznak, és nem állatok, a megbecsülés, a legkevesebb amit megérdemelnek a vagyonőrök, és nem úgy ahogy némely munkáltató bánik, az embereivel. A mostani bérek meglett kellene plusz juttatás is, ha jól dolgozik valaki, de ebben a szakmában csak az a jó vagyonőr aki hallgat, és ha a munkáltatója meglátogatja, szalad és viszi neki a kávét, és kinyalja a seggét, a munkáltatónak.

Több megbecsülést a VAGYONŐRÖKNEK, a munkáltató felől, és több keresetet, és utazási kedvezményt, legalább hozzájárulást, és nem kizsákmányolni a vagyonőrt.

NEM KELL AGGÓDNI, A MUNKÁLTATÓNAK SEM, ÉS ELTERJED A HÍRE, HOGY MILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT DOLGOZNAK A VAGYONŐRÖK, ÉS MENNYIÉRT, ÉS MAJD ELJÖN AZ AZ IDŐ AMIKOR AZT FOGJÁK MONDANI, HOGY ÉN ENNÉL A CÉGNÉL NEM DOLGOZOK ÉS SENKI NE MENJEN ODA DOLGOZNI.

MERT ELJÖN EZ IS.

MUNKÁLTATÓ?

Igen; ahogy már írtam a vagyonőrök nincsenek megbecsülve, ebben a szakmában a munkáltatója által, a kihasználtság nagyon nagy, és könnyen kerül az őr abba a helyzetbe, hogy ha ellenkezik, akkor a munkáltató egyik napról a másikra kirakja az utcára, és arra hivatkozik a munkáltató, hogy van helyetted 100 ember aki a helyedre vár.

Sajnos, rengeteg munkával, tud a vagyonőr annyi pénzt keresni, hogy  megéljen, ez sokszor elérheti a 360-400-órát, is a-hoz, hogy esetleg elérje a pénze a 100. ezer forintot.

Máskülönben, csak legjobb esetben, 80.ezret, vagy csak a minimálbért keresi meg, a vagyonőr a munkájával, és itt kell megjegyeznem, hogy ezért ( egy vagyonőrnek, a 24-órás munka után maszekolnia kell, vagy más hol is munkát vállalnia, más cégnél, hogy megéljen és a családját eltudja tartani). Írtam már, hogy a be alvások, is nagy probléma a vagyonőr szakmában, de az mind ezért történik. Itt kell megjegyeznem, hogy ha a vagyonőr esetleg, tévézhetne, akkor nem lenne annyi bealvás. A munkáltató nagyon sokat követel egy-egy őrtől, de azt, hogy adjon azt már nem, vagy elismerje a  munkáltató, a vagyonőr munkáját, azt sem. De itt kell az is megemlíteni, hogy a fővállalkozó háta mögött, néha 3-4, esetleg 5 alvállalkozó van és az mind elviszi a pénzt, a vagyonőr elöl, amit a kormányhelyében én megállítanék, és szabályoznám a dolgokat.

IDÉZET EGY CIKKBŐL? AMI NAGYON FONTOS BEILLESZTENI IDE!

Bejelentve 106 ezer vagyonőrt foglalkoztatnak, de Sipos Endre szerint összesen 200 ezren lehetnek. Havonta több tízezer dolgozói panasz érkezik a szakszervezethez.

A legjellemzőbb visszaélések: a foglalkoztatók nem fizetik ki a szabadságot, a túlmunkát, feketén vagy szürkén foglalkoztatnak (vagy pl. 4 órára jelentik be a 24 órás őrt), évekig tartják próbaidőn a dolgozót, s gyakori a jogosulatlan elküldés is (amikor a fővállalkozó mond fel, miközben az őr az alvállalkozóval van leszerződve). Az ma már ritka, hogy a teljes bért ne fizetnék ki, de az gyakori, hogy csak a 172 órára szóló kötelező bérminimumot (bruttó 94 ezer forint) adják 240 ledolgozott órára.

Durva becsléssel minden munkaidejét ledolgozó vagyonőrt nettó 30-35 ezer forinttal rövidítenek meg – állította Sipos Endre. S az elmúlt öt évben egyetlen vagyonőr sem volt szabadságon – tette hozzá. Ez alapján úgy tűnik, hogy a szakszervezet nem sok mindent tudott elérni.

Ezek a számok magukért beszélnek, nagyon igazak, ezek is nagy problémák, de van még itt valami, a szakszervezetekre, nagy szükség van, mert kiállnak a vagyonőrökért, ellentétben a kamarákkal, ami megint csak arra  jó, hogy a vagyonőr zsebéből kihúzza a pénzt, és miért a nagy semmiért, mert egy kamarai hivatalos honlapján semmi más nem volt csak az, hogy milyen kedvezmények vannak, amit szerintem egy vagyonőr is eltud érni a kamara nélkül és a legtöbb pénzt is ők viszik el,( pl: a titkárnő aki esetleg a körmét reszelgeti,) vagy az államtól felveszik a pénzt, és élnek mint marci a hevesen 08:00-16:00-ig  hét közben, és intézi a saját dolgát az állam, és a vagyonőr pénzén.

Itt is nagyon sok pénz folyik el, a mostani törvényhozók  odafigyelhetnének, erre is és szoros elszámoltatás mellett be kellene záratni a kamarákat, vagy nem a vagyonőrrel, ha nem a munkáltatóval kellene megfizettetni ezeket a kiadásokat, mert a vagyonőrnek a minimálbéres fizetéséből kell kiszorítania, és miért egy bélyegért, és azért a szövegért, hogy a kamara a vagyonőrért van, de én még nem halottam még olyan esetről, hogy a kamara a vagyonőrök jogaiért kiállt volna. Ebben a szakmában igen, sajnos összefűződnek a kezek, és az összefonódások is nagyok a vagyonőr élelem bérért dolgozik, és ha ki meri nyitni a száját akkor ki van rúgva.

A vagyonőr cégeknél a főnökök mindig valakinek a valakije, dolgoztam egy helyen ahol a Biztonsági főnök sógornője a csoport vezető még most is, ő dönt arról, hogy ki van felvéve, vagy kirúgva, vagy ha már a vagyonőr véletlen cukros akkor megjegyzések közepette, fel sem veszi, igazi árja fajnak képzeli magát hölgy, pedig ebben a szakmában esetleg 2-3-éve van benne, de ő is kényszerből, de istent játszik.

A VAGYONŐR SZAKMA?

A vagyonőr szakma nagyon sokrétű, és nagyon nagy odafigyelést, és becsületességet kíván és én ezt nagyon jól tudom, mert, voltam ebben a szakmában minden értékszállító, kivonulójárőr, telepőr, ATM-töltő, bolti őr, portaszolgálatos, halastón, vasútőr, építkezésen, bank őr, rendezvény biztosítottam, tehát ebben a szakmában, csak halott német katona nem voltam.

A vagyonőr szakmában ezek a csoportok, és őrzési helyek a vagyonőrtől, mind más munkafolyamatokat és munkatapasztalatokat, kíván. Minden munkahelyen, más és más a munkafolyamat, és minden hol a munkáltató mást vár el az őrtől, és a megbízó is .

Értékszállítás

Az értékszállító pontossága is fontos, és odafigyelést, gyorsaságot, és megint csak gyorsaságot kíván, hogy az egyik megbízótól a másikig oda érjenek, mert a két megbízó között lehet, 50-80-km-res távolság is. Persze a pénz átvételére is nagyon-nagyon oda kell figyelni, hogy minden meglegyen, a zsák plombája, a tasak lelegyen ragasztva, minden be legyen jegyezve ahova kell, és a postazsákok is rendben legyenek. Természetesen, a pénz bevitele a pénzszállító autóból, nagy körültekintést igényel, és az átadás is.

Az értékszállításon, csak egy munkafolyamatra kell odafigyelni, mert mindent úgy kell ki- és be- beszállítani ahogy a szabályzat, és az értékszállító kézikönyv  leírja. De ez függ az örök saját kidolgozott módjuktól is.

Őrzés

Az őrzés már összetettebb feladat, mert több megbízónál különböző munkafolyamatok vannak egy munkahelyen belül,

Itt kell megemlíteni, hogy az őrnaplók vezetése, a napi események bejegyzése, is nagyon fontos, ha az őrnek mondanak valamit, vagy hall valamit, akkor rögvest az őr írja le mert az amit leír az védi őt, de erre az őr használjon magának is egy füzetet, mert hátha amit leírt, az nem egyezik a munkaadó, és a megbízóérdekeivel, és hátha az őrnaplói bejegyzés eltűnik, mert amit leír az őr azt ő is felhasználhatja, csak legyen minden pontosan vezetve, és esetleg a társának mutattassa meg, és írassa vele alá.

(Pl: Nyomda, főporta, teherporta, járőrözés, ki-és beléptetés, tűzjelzők, és riasztók, figyelése, és a papírmunkák.) Ami nagyon összetett feladat, és az öröktől odafigyelést, és összetartást igényel.

Portaszolgálat

Vannak portaszolgálatok, ahol van járőrözés, -2-óránként, kutyával, vagy anélkül, de ilyenkor terméseztessen a kutya is nagy odafigyelést és társhoz méltó bánás módot igényel. Vannak járőrözések ahol csekkoló pisztolyt használnak, és itt is a munkások ki-be léptetése, kulcsos füzet vezetése pontosan,  a vendégek be-és ki léptetése természetesen táska ellenőrzések, és a telefonközpont kezelése.

Külön megjegyzés, hogy a megbízó, kérheti a dolgozók, és az őrök szúrópróbaszerű szondáztatását is.

Iskola portáján, nem minden hol kell, ilyen dolgokkal foglalkozni.

Bolti őrzés

Blokk ellenőrzés, a tolvajok ellenőrzése, és táska ellenőrzés. itt meg kell említeni, hogy az új törvények alapján most már ha bármilyen kis értékű lopás történik, akkor már rendőrt kell hívni, és ők intézkednek tovább. csak itt is mindent pontosan le legyen jegyezve az őrnaplóba, és alá legyen íratva. Sok boltban az árú átvétel, tételes ellenőrzése is szükséges, hiába vannak árú átvevők, árú kiadás, az is tételesen. Kamerák figyelése, és az estleges konfliktusok elhárítása a vásárló, és az eladó között, és még a nyitás-zárás felügyelete.

ATM TÖLTŐ

Itt még nagyobb odafigyelés kell az őr részérről, mert a pénzt tételesen kell át vennie minden egyes géphez, akár bankban, akár a központban veszi át. Nem mindegy egy, hogy egyes tételek melyik kazettába kerülnek, és hogy az ATM-ben hova rakjuk azokat a kazettákat, milyen sorrendben. Mivel itt az őr egyedül köteles tölteni, és némelykor, pl: fizetésekkor, némely gépet 60-70- millióval tölti, így az odafigyelés még nagyobb összpontosítást,  és figyelmet igényel, itt a kódokra is nagy figyelmet kell  szánni, és a gépek töltésénél is.

Mivel a pénzszállító cégek, itt is spórolnak az munkaerővel, így az őrök egyedül kénytelenek tölteni az automatákat, néhol zsúfolt helyen így az őr ki van szolgáltatva a támadásnak még jobban, mint a pénzszállításon.

Itt kell megemlíteni, hogy a vagyonőrök nincsenek felesküdve, arra, hogy megvédjék az értékeket, és, hogy életüket adják némely tételért mint a rendőrök.

Ezért javaslom, hogy a vagyonőr ne ellenkezzen, inkább adja át ami nála van, mert esetleg a megbízó megdicséri ha  megőrzi azt a vagyont , de dolgoztam, egy helyen ahol az értékszállítók balesetet szenvedtek, és az egyikük meghalt, és még a temetésére még a temetésére még virágot sem küldtek.

Bank őr

Néhol fegyveres, néhol nem fegyveres őrzés van, de itt is az őr ki van szolgáltatva a támadásnak, ha nincs más lehetősége az őrnek akkor használja fegyverét az alkalmazottak, és az ügyfelek védelmében de ha lehetséges akkor ne legyen senkiből hősi halott. Itt is mint minden más őrzési helyen az őr napló és jegyzőkönyvek vezetése kötelező, az őr érdekében. Bankban oda kell figyelni a belépőkre, az alkalmazottakra, a nyitásra, zárásra.

Vasút őr

A vasúton, a vagonokra amiben értékek vannak, azokra a vagonokra amelyek kamionokat szállítanak, és természetesen saját testi épségünkre, mert a vasút veszélyes üzem. Itt is a vagonok leplombálásának hitelleségére és a ha úgy jön a vagon, hogy már rajta van a plomba akkor annak meglétére. A színesfém tolvajokra, és esetleg az öngyilkosjelöltekre, ha van rá mód.

Kivonulójárőr

A kivonulójárőrnek, a megbízó által őrzött telepek, és őrhelyek őreinek ellenőrzése, és az őrök problémáinak megoldása. Továbbá a cégnél a fegyverek, lőszerek kiadása és pontos feljegyzése a fegyver füzetbe. A cég belső ügyeinek intézése, 24.h-órában. Riasztásokra való kivonulás. Szondáztatás és az őr megjelenésének ellenőrzése.

Rendezvény biztosítás

A rendezvény biztosítás, a beléptetésnél kezdődik, az alkohol, szúró, vágó  eszközök, kábítószerek, elvétele majd a rendezvény biztosítása, az esetleges rendbontók kiszűrése. A rendezvény biztosítás történhet kutyával, anélkül . De ami még fontos, hogy az őrnél támadóelhárító eszközök nem lehetnek, és nem is használhat. pl: gumibot, gáz spray.

Építkezés

Az építkezésen, a különböző munkásokra, az italra, és az ott fellelhető építési anyagokra, kell vigyázni és megőrizni. Az építésvezető utasításait végrehajtani, és a gépekből való gázolaj lopásának kontrollálása.

A vagyonőröknek, ezekkel a munkaterületekkel , munkafolyamatokkal  kell szembesülniük, ha valahol elhelyezkednek, cégeknél. Ezek a rövid leírásokra kell oda figyelni, ha valaki azt akarja, hogy jó vagyonőr legyen, plusz a jogszabályokra, és arra, hogy ha támadás éri, akkor a támadás mértékével, védekezzen. De az új törvények alapján most már támadást, erősebb védekezéssel is el lehet hárítani, pl:  testi épség veszélyeztetése védelmében a támadó lelőhető.

A Vagyonőröknél a legtöbb, munkaidő naponta: 12-24-óra, miért mert az embereken spórolnak, és 1-1 vagyonőr minimálbérért dolgozik naponta ennyi időt.

Ha a munkáltató, venne fel annyi embert, hogy minimálbérért, csak 8-órát dolgozzanak a vagyonőrök akkor lesz rendben a vagyonőrök helyzete, de  8-órában sem ennyit kellene keresni ha nem ennél többet, kb.120.ezret.

Megjegyzésem csak annyi, hogy a benzinárak a csillagos egekben. Minden országban alacsony az adója a benzinnek csak Magyarországon magas, hol lemegy, hol viszont felmegy.

Nem tudom, hogy ez mire jó mert ha elgondolkodunk rajta, akkor amik bele vannak építve pl: út adó, és  megnézzük az útjainkat, akkor ellehet gondolkodni, hogy hova megy el az a temérdek pénz amit mi a benzinbe befizetünk csak az út adó néven.

Az útjaink nagyon rosszak, de ezt nem kell bővebben leírnom mert nagyon sokan vezetnek, és használják útjainkat.

De józan paraszti ésszel kellene gondolkodni, pl: azon, hogy ha jóval kevesebb lenne a benzin ára, akkor jóval több benzin is fogyna mint mostanában.

Ha már megvettük a Mol részvényeket azt hinné az ember, hogy a benzin olcsóbb lesz nem pedig drágább.

De Magyarországon minden fordítva megy, ami kerek azt dobják, ami szögletes azt viszont gurítják. A honatyák elgondolkozhatnának azon  is, hogy vannak olyan kispénzű, és kis fizetésből élőek, akik nem tudják már megfizetni a  sokasodó terheket, és nem csak azokra kellene gondolniuk akik milliárdosok, vagy jómódúak, ha nem a kis polgárokra akik nélkül ennek az országnak a szekere nem futna, esetleg csak döcögne.

A Honatyáknak le kellene nézni vidékre, és megnézni azt, hogy milyen nehéz az élet, és a megélhetés, és nem a statisztikákra hagyatkozni, mert igaz, hogy a munkanélküliség csökkent, de nem azért mert a munkanélküli talált munkát, hanem azért mert a rendszerben már nem jegyzik, és nem kap semmilyen ellátást.

Ebben az országban ha csökkentenének árakat adókat, gondolok itt a Benzinre, Gázolajra, minden másra, pl: még a cigire akkor minden fellendülne a gazdaságtól, egészen az iparig mert érdemes lenne dolgozni, és nem vinne el mindent az adó.

Ilyen adó-olyan adó, lassan már minden adóköteles, még lehet, hogy a levegő is az lesz lassan. 

Ez csak egy szerény vélemény, egy kis embertől, de szerintem érdemes elgondolkodnunk rajta.

 Nem tudom, hogy ki mint van vele a vagyon őrök közül, de szerény személyem tiltakozik az ellen, hogy a nyugdíjas rendvédelmi dolgozókat újra munkába állítsa a kormány. 

Miért?

Hát csak azért, mert minden tiszteletem a rendvédelmi dolgozóké és azoké akik már nyugdíjban vannak, de szerény személyem háborog azok ellen a hírek ellen amik azt írják, hogy a volt rendvédelmi dolgozó fogják felügyelni a rendet azokon az építkezéseken, és azokon a közmunkaprogramokon, amelyeket a kormány most akar elfogadtatni a parlamentel.

Megint csak Miért?

Azért mert az országban így is kevés a munkalehetőség, és most ezáltal a kormány a vagyonőrök munkáját is elakarja venni, megint csak nagyszámú munkanélküliséget akar az országban, mert ebből ez lesz megint, hogy a vagyonőrök akik ezt a szakmát választották azok fognak az utcára kerülni a kormány rossz döntése miatt.

Akik leszolgálták az éveiket, rendőrök, tűzoltók, katonák, fegyőrök, azok maradjanak meg a kaptafánál, vagy is nyugdíjban, ne háborgassuk őket és hagy döntsék el ők, hogy a nyugdíj mellett dolgozni kívánnak, vagy nem. Hát persze, hogy dolgozni, mivel Magyarországon az élet nagyon drága a fizetések, és a nyugdíjak, viszont nagyon alacsonyak és kevesek, a többi uniós országokhoz képest. nem akarok bele menni, de a kevés fizetésért sok munka, minden szakmára vonatkozó problémát jelent.