HTML

morvai arnold

Ez a blog, mindenről, ami a napi eseményekhez, hozzáfűződik és a vagyonőri szakmához.

Friss topikok

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Linkblog

Vagyonőr cikkeről összefoglaló, levél, és törvények.

2011.07.26. 16:58 | morvai arnold | Szólj hozzá!

Címkék: és összefoglaló levél vagyonőr cikkekről törvények.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága egy őrző-védő tevékenységet folytató budapesti székhelyű társaságnál tartott vizsgálat során csaknem 300 millió forintos áfa csalást és egyéb, a dolgozókat is megkárosító visszaéléseket tárt fel. A szövevényes ügyben a regionális adó főigazgatóság feljelentése alapján az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette miatt indult nyomozás.
Az adóhatósági ellenőrzés során kiderült, hogy a vizsgált biztonsági feladatokat ellátó Kft. a bevételei után keletkező adófizetési kötelezettsége alól úgy igyekezett kibújni, hogy egy alvállalkozói láncolat beiktatásával fiktív számlákat fogadott be, s ezek alapján három év alatt csaknem 300 millió forint összegben csökkentette a fizetendő általános forgalmi adóját.
A társaság a fiktív számlák többségét olyan alvállalkozóktól fogadta be, amelyek adóbevallást nem nyújtottak be, bejelentett székhelyükön nem működtek, adószámuk több esetben felfüggesztésre, vagy törlésre került, továbbá tulajdonosi körük megegyezett, illetve közöttük közeli rokoni kapcsolat volt fellelhető.
Az ellenőrzés során több, a munkavállalókat megkárosító visszaélésre is fény derült. A biztonsági őrök sok esetben nem tudták megnevezni a munkáltatójukat, vagy tévedésben voltak annak személye tekintetében. Míg a munkabér és a munkavégzés helyszíne ugyanaz maradt, addig a munkavállalókat rendszeresen léptették ki és be az egyik cégből a másikba. Több esetben előfordult, hogy a levont magán-nyugdíjpénztári tagdíjakat a munkáltatók nem fizették be és a folyamatos, több százórás munkavégzés mellett is csak havi 1-2 alkalommal történő munkavégzést igazoltak, vagy nem is jelentették be a vagyonőröket. Az alkalmazottaknak a munkaidő nyilvántartáshoz kétféle, különböző tartalommal bíró jelenléti ívet kellett vezetniük, de a szolgálati naplót – a munkavezető utasítására – még ellenőrzés esetén sem volt szabad megmutatniuk.
A NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága az ügyben különösen nagy értékben elkövetett adócsalás bűntette miatt feljelentést tett a NAV regionális bűnügyi igazgatóságánál.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az adóellenőrök egyre többször találkoznak olyan láncolatos ügyletekkel a biztonsági tevékenységet folytató adózók körében, amelyek elsődleges célja nem a piacon elérhető gazdasági előny realizálása, hanem kizárólag a társaság adófizetési kötelezettségének kikerülése, jogtalan adóelőny megszerzése. A jelenség felszámolása érdekében az elmúlt időszakban több hasonló esetben is büntetőeljárást kezdeményezett az adóhatóság Budapesten és Pest megyében.
 
A bérek felépitése a vagyonvédelemben általában:

  Minimálbérre bejelentve /vagy nem/:70550Ft

  a többi feketén zsebbe: kb.:20-40000Ft
 
  összesen kb.:90-120000Ft


A vállalási árakkal annyira lementek,hogy csak 2-4 alvállalkozó bevonásával tudtak nyereséget pródukálni.Az alvállalkozói lánc végén elhelyezkedő cég nem fizette a közterheket, majd eltünt.A vagyonőrök sokszor nem tudják követni ki is a munkáltatójuk.De szerintem ezt mindenki ismeri.

De januártól változik a helyzet,alvállalkozó nem vonhat be újjab alvállalkozót. A megbizók nem is tudták,hogy az őr nem a második láncszemnél dolgozik,hanem a sokadiknál.Igy az első alvállalkozó tiszta mint a hó,nincs köztartózása,pozitív a mérlege.A lánc nélkül viszont nincs feláldozható cég.A megoldást a NAV bírságolási aktivitása /az első félévben 700 milliós birság két közepes vagyonőr cégnek amiért az alvállalkozóik törvényt szegtek/ inditotta el.Egymást jelentgetik fel és sorra mondanak fel az alvállalkozóiknak.
"A társaság a fiktív számlák többségét olyan alvállalkozóktól fogadta be, amelyek adóbevallást nem nyújtottak be, bejelentett székhelyükön nem működtek, adószámuk több esetben felfüggesztésre, vagy törlésre került, továbbá tulajdonosi körük megegyezett, illetve közöttük közeli rokoni kapcsolat volt fellelhető.
Az ellenőrzés során több, a munkavállalókat megkárosító visszaélésre is fény derült. A biztonsági őrök sok esetben nem tudták megnevezni a munkáltatójukat, vagy tévedésben voltak annak személye tekintetében. Míg a munkabér és a munkavégzés helyszíne ugyanaz maradt, addig a munkavállalókat rendszeresen léptették ki és be az egyik cégből a másikba. Több esetben előfordult, hogy a levont magán-nyugdíjpénztári tagdíjakat a munkáltatók nem fizették be és a folyamatos, több százórás munkavégzés mellett is csak havi 1-2 alkalommal történő munkavégzést igazoltak, vagy nem is jelentették be a vagyonőröket. Az alkalmazottaknak a munkaidő nyilvántartáshoz kétféle, különböző tartalommal bíró jelenléti ívet kellett vezetniük, de a szolgálati naplót – a munkavezető utasítására – még ellenőrzés esetén sem volt szabad megmutatniuk."-NAV.hu


Ezek a cégek minimálbérrel keresnek vagyonőröket tehát a pótlékokal eggyüt sincs több 80-95000Ft-nál a fizetés.Természetesen ezért a "bérért" nehéz jó szakembert találni,dehát inkább ez mint a bírság.Nehéz hónapok következnek és csak reménykedhetünk,hogy sorra tünnek el azok a vagyonőr cégek amelyek nem jelentik be az őrt.Igy ha kevesebben ülik körbe a tortát,talán nagyobb szelet jut az őröknek.

Amikor a 19. század végén eltörölték a rabszolgaságot,a rabszolga örült. Végre pénzt kapott a munkájáért,nem adták-vették mint egy állatot.A gazda is örült ,mert jól átverte a rabszolgát , hiszen olyan keveset fizetett,hogy nem tudott megélni. A rabszolga kénytelen volt plusz munkát vállalni a gazdinál,igy nem vette észre ismét láncra verték.
A 21. században egy kicsi európai országban a vagyonőr szabad ember. Dolgozik,túlórázik,hiszen kell a pénz a számlákra,ételre,lakáshitelre. Egyik nap A Kft-nél dolgozik,majd rájön késöbb,hogy B Kft-nél van /"adták-vették mint egy állatot"/. Nincs szabadság,nyaralás a gyerek is nagy lett, elrohant az élet.
 
 
 
Tisztelt Belügyminiszter úr!
 
 
 
 
Szeretném a segítségét kérni a 2012. 01. 01.-én hatályba lépő Vagyonvédelmi törvényben szereplő, néhány paragrafus módosításában.
A vagyonvédelem egyik problémája a bejelentés nélküli foglalkoztatás, illetve az adó és egyéb járulékok nemfizetése. Az OMF és a NAV vizsgálataiból kiderült, hogy szinte lehetetlen a fellépés mert az alvállalkozó nem található és már másnap új néven fojtatja a tevékenységét. Könnyen megteheti hiszen a vagyonőrök a fővállalkozó ruháját, eszközeit használják. Több szakértő egybe hangzó véleménye szerint az alvállalkozások többsége csak számlagyár. Csak az utolsó NAV vizsgálat 300 milliós áfacsalást derített fel egy vagyonvédelmi cégnél. Évente több száz alvállalkozó tűnik el milliós adósságot hagyva maga után. Mivel tudom, hogy ön a törvények betartásának elkötelezett híve, ezért kérem nyújtson be törvény módosító javaslatot az alvállalkozások vagyonvédelmi tevékenységének tiltására.

A másik probléma amiben szintén a segítségét kérném, a következő:

28.§ (2) A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőr jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni”
 
Ez a paragrafus jövő évtől lép hatályba és teljesen életszerűtlen. A vagyonőrök nem állnak jogviszonyban a megbízóval így nem lehet az ő feladatuk elhelyezni a piktogramokat. Ez inkább a Megbízó vagy a vagyonvédelmi cég feladata lenne. Kérem legyen szíves segíteni, hogy ez a paragrafus ilyen formában ne lépjen hatályba.

Előre is köszönöm, hogy kevés idejéből rám szentelt néhány percet. Remélem e levél egy új a vagyonvédelem számára gyümölcsöző kapcsolat kezdete lesz. Várom válaszát.
 
 
 Schmidtka László:
Az 1.§ 3.a-d. bekezdése szerinti szakképesítéssel lehet vagyonvédelmi tevékenységet folytatni. Tehát a fegyveres, illetve rendvédelmi szervezetek aktív vagy nyugállományú tagjai nem végezhetnek vagyonvédelmi tevékenységet amíg nem rendelkeznek a törvény szerinti szakképesítéssel?
 ORFK:

 A Tv. 37. §-a értelmében felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a Tv-ben meghatározott tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítésére vonatkozó részletes szabályokról rendeletet alkosson. A rendelet várhatóan az SzVMt. 2012. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseivel együttlép hatályba. A szakképesítésekre vonatkozó részletes szabályokat e rendelet fogja meghatározni.

Schmidtka László:

A 12.§ 7. bekezdése szerint: „A rendőrség a hatósági ellenőrzést évenként lefolytatja” Lesz a rendőrségnek elég kapacitása? Az ellenőrzést egybekötik a munkaügyi ellenőrzéssel?

ORFK:

Az SzVMt. 12. §-a a helyszíni ellenőrzés során elvett igazolvány szabályát foglaljamagába, s ezen §-nak nincs (7) bekezdése.A rendőrség ellenőrzését az SzVMt. 8. §-ának bekezdései szabályozzák. Ezen § (7)bekezdése meghatározza, hogy a rendőrségnek évenként hatósági ellenőrzést kell lefolytatnia. Az évenkénti hatósági ellenőrzés alapvetően adminisztratív jellegű és a rendelkezésre álló nyilvántartásokban történő, a tevékenység végzéséhez szükséges feltételek fennállásának ellenőrzését szolgálja. Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a tevékenység gyakorlását kizáró feltétel áll fenn, a működésiengedélyt, illetve az igazolványt visszavonja, a vállalkozás keretében végzett tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység esetében a tevékenység folytatását megtiltja.Az SzVMt. 8. § (7) bekezdésében meghatározott éves ellenőrzés nem a közterületen és nyilvános helyen személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ténylegesen végzők helyszíni ellenőrzését jelenti. Hasonló szabályozást a jelenleg hatályos SzVMt. is tartalmaz a 8. §(4) bekezdésében.A munkavédelmi és munkaügyi szabályok betartásának ellenőrzésére a rendőrség nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, ezért ezen szabályok betartásának ellenőrzéséta rendőrhatóság nem végzi, ez az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség kompetenciája.

Schmidtka László:

A 16.§ 3. bekezdése rendelkezik a szabályos formaruháról, amely szerint annak a vállalkozásnak a formaruháját kell viselni amellyel munkaviszonyban van. Jelenleg a többség a fővállalkozó formaruháját viseli. Kit terhel felelősség ha az ellenőrzéskor nem a munkáltató formaruháját viseli a vagyonőr, a munkáltatót vagy a vagyonőrt?

ORFK:

Az SzVMt. 16. §-a értelmében a közterületen vagy nyilvános helyen az 1. § (2) bekezdésb) pontja szerinti, vagyonőrzési feladatokat ellátó személy (a továbbiakban: vagyonőr)formaruhát visel, amelyen fel kell tüntetni annak a vállalkozásnak a nevét vagyengedélyezett rövidített nevét, amellyel munkaviszonyban áll, továbbá a vagyonőr nevét és a vagyonőr megjelölést. Ha a vagyonőr egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, és alvállalkozóként teljesít szolgálatot, a saját formaruháját vagy annak a vállalkozásnaka formaruháját is viselheti, amellyel a feladat ellátására megbízási szerződést kötött.A fenti rendelkezés egyértelművé teszi, hogy csak közterületen vagy nyilvános helyen vagyonőrzési feladatokat ellátó személynek kell formaruhát viselnie. Alapvetően a munkáltató felelősége az, hogy a vagyonőr tevékenysége során megfelelő formaruhát viseljen.


Schmidtka László:

A 28.§ 2. bekezdésben a törvény a vagyonőrt kötelezi a piktogramok /fényképezni tilos; mobil telefonálni tilos; figyelmeztetés a kép- és hangfelvétel készítéséről stb./ elhelyezésére. Az ellenőrzéskor figyelembe veszik, hogy a törvény eme része nem életszerű?


ORFK:

Az SzVMt. 28. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőr – jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon – köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni. A rendőrség a helyszíni ellenőrzés során ezen figyelemfelhívó jelzések elhelyezését köteles ellenőrizni. A rendelkezés ellenőrzésének végrehajtása során a rendőrség nem térhet el a hatályos előírástól.
 
 
 
 
Az új módositásokból csak néhány, a vagyonőröket közvetlenül érintő változást ismertetek."E törvény alkalmazásában személy- és vagyonvédelmi tevékenységnek minõsül:
a) a természetes személyek életének és testi épségének védelme,
b) az ingatlan, illetve ingóság õrzése,
c) a szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása,
d) a rendezvény biztosítása és
e) az a)–d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása.
(3) Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen az végezhet, aki a következõ szakképesítések
valamelyikével rendelkezik:
a) biztonsági õr,
b) testõr,
c) vagyonõr vagy
d) biztonságszervezõ.

Tehát csak ezekkel a végzetségekkel lehet dolgozni.Korábban mindemféle tanfolyamokat inditottak pl:rendezvénybiztosító,bank őr, fegyveres őr.

"Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység hatósági ellenõrzését a rend õrség végzi, amely a tevékenység gyakorlásának jogszerûségére, a felelõsségbiztosítási szerzõdés meglétére, a rendõrség által nyilvántartott adatok valódiságára, a rendõrség által hitelesített naplóba (a továbbiakban: napló) bejegyzett adatokra, és az engedélyezés vagy a tevékenység végzésének feltételeiben beállott változások vizsgálatára terjed ki.
"A rendõrség a hatósági ellenõrzést évenként lefolytatja. Ha az ellenõrzés során a rendõrség megállapítja, hogy a tevékenység gyakorlását kizáró feltétel áll fenn, a mûködési engedélyt, illetve az igazolványt visszavonja.”

Az ellenőrzést szígoritják és legalább  évente egyszer megtörténik.Ráadásúl a szolgálati naplót is a rendőrség hitelesiti,igy nyoma lesz hogy ki teljesitett szolgálatott és mennyi ideig!

" A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás a szerzõdés teljesítése érdekében további vállalkozással kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére eredetileg megbízást adó elõzetes
hozzájárulásával köthet szerzõdést. Az alvállalkozó a szerzõdés teljesítése érdekében további alvállalkozóval nemköthet szerzõdést.”


Itt a vége az alvállalkozói láncnak! Kár hogy éveket kellet várni.

 

 
Folytatjuk a 2012.01.01.-től érvénybe lépő Vagyonvédelmi Törvény ismertetését. A teljesség igénye nélkül,csak a vagyonőröket érintő változásokat tekintjük át.
 
27.§ 2. bekezdés:

„A személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni és a birtokában levő, bűncselekményből vagy szabálysértésből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni.”
 
A változás, hogy bekerült a törvénybe a szabálysértés is. Így könnyebb a dolgunk hiszen nem kell azon törni a fejünket, hogy most milyen súlyú a cselekmény.
 
 
27.§ 3. bekezdés:

„A személy- és vagyonőröket arányos mérvű testi erő alkalmazásával:
a) a védett személy biztonságát fenyegető támadást elháríthatja;
b) a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja;
c)a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a rendezvényről eltávolíthatja;
d)a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a szállítmány biztonságát fenyegető támadást elháríthatja.”
 
Pozitív változás,hogy eddig tilos volt egyáltalán megérinteni az ügyfelet kénytelenek voltunk rendőrt hívni ha nem akart távozni a létesítményből. Jövő év januárjától arányos mérvű testi erővel kitehetjük az utcára.

 
 
28.§ 2. bekezdés:

A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőr jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni
a) a 26. § (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről, azok lehetőségéről; /csomag átvizsgálás,beléptetés a szerk./
b) a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről;
  c)arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak (térfigyelés);
  d) az elektronikai   vagyonvédelmi   rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről;
e)a vagyonőr intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehető eljárásokról.”

 
A drága törvényalkotó valószínűleg arra gondolt, hogy a helyszínt biztosító vagyonőr ellenőrizze a piktogrammok meglétét. Sajnos a szövegbe nem ez került, hanem a : köteles elhelyezni. Reméljük a hatósági ellenőrzéskor nem veszik szó szerint a törvényt.
A vagyonvédelmi törvény a módosításal együtt 2012.június 30.-án hatályát veszti.
 
 
Az OMMF közleménye szerint a bankok személy- és vagyonvédelmét ellátó cégeknél a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás, a részmunkaidős bejelentés melletti teljes munkaidőben való foglalkoztatás, a munkaidő-nyilvántartás, munkaidő-beosztás hiánya, a napi és heti munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése és több munkabér kifizetéssel összefüggő szabálytalanság volt a legjellemzőbb.

Az ellenőrzések tanúsága szerint gyakran fordult elő a rendkívüli munka ellentételezésének hiánya, valamint a szektor egyik jellemző szabálytalansága: a munkáltatók készenléti vagy részben készenléti jellegűnek nyilvánítanak olyan munkakört, amely valójában nem az.

Tendenciaként figyelte meg a hatóság a teljes személyi állomány mögötti gyakori cégváltást, amelynek során a munkavállalók változatlanul ugyanabban a bankfiókban, változatlan munkaidő-beosztásban, ugyanazon formaruhában (a fővállalkozó emblémájával ellátva) dolgoznak, de a "fejek felett" a munkáltatók folyamatosan változnak. Rendszeres időközönként új gazdasági társaságokat hoznak létre, majd az előző cég teljes személyi állományát átjelentik az új társaságba. Emiatt jellemző olyan vagyonvédelmi cégek megjelölése a fiókokban, az őrök ruházatán, amelyek tényleges tevékenységet nem folytatnak, a vállalt munkát alvállalkozókon keresztül teljesítik
- állapította meg az OMMF.
 
 
 

Szakmár

 
Koordináták: é. sz. 46.552° k. h. 19.076°
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szakmár
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Kistérség Kalocsai
Rang község
Irányítószám 6336
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 1166 fő (2010. január 1.)[1] +/-
Népsűrűség 15,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 74,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szakmár  (Magyarország)
Szakmár
Szakmár
Pozíció Magyarország térképén
Szakmár  (Bács-Kiskun megye)
Szakmár
Szakmár
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
é. sz. 46.552° k. h. 19.076°
Szakmár weboldala
Szakmár község Bács-Kiskun megye Kalocsai kistérségében.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

Története

Szakmár (régi névváltozatai: Zothmar, illetve Zathmar) a szekszárdi apátság birtoka volt. 1299-ben az apát a szakmári Szent Mária egyház melletti telketa bátyai egyházi jobbágyainak adta. 1414-ben a szekszárdi bencés apátság nemes jobbágyai lakták. Egy 1459. évi levél szerint „a fajszi szék a Sárközben fekszik, s az apátság nemes jobbágyai alkotják a széket, amely Solth megye kiegészítő része. Főhelye Fajsz.” A fajszi székbe tartozó települések: Malomér, Varáth, Halászi, Szakmár, Halom, Bátya, Béke, Nádudvar, Pálfölde, Nádasd. A török hódoltság idejéből Szakmárra és településeire vonatkozóan szinte semmit nem tudunk. Kalocsa várának elfoglalása, illetve megszállása a pataji, foktői és fajszi dunai átkelőhelyek birtoklása tulajdonképpen az egész környék feletti uralmat jelentette. Ezen a tájon is kedvezett a lakosság részbeni megmaradásának, hogy a kisebb-nagyobb folyók, erek, a Duna-medrek közti szigetek, még a kevésébé kiemelekdő hátak is alkalmasak voltak a hoszabb-rövidebb idejű meghúzódásra. Kalocsa és környéke 1686. szeptemberében szabadult meg a török uralom alól. A XVIII. sz. elején már jelentkezett a visszavándorlás, mert a népesség növelése érdeke volt a legnagyobb földesúrnak is. A város földesura az érsek. Szállásai: Csertő, Mégy, Drákszél, Hillye, Erek, Karácsony, Tény, Szakmár, Réz, Keserűtelek. A XVIII. sz. végére állandó jellegű településekké váltak a szállások, állandósultak a határok, közigazgatási területek. Szakmárnak már 1831-ben felépült a temploma, elkülönülése tulajdonképp ekkor kezdődik. 1897-ben alakult önálló községgé. Pusztái, lakott helyei: Öregtény, Alsóerek, Felsőerek, Résztelek, Keserűtelek, Kisülés, Kistény, Andrásszállás, Bolváriszállás, Szalontaiszállás, Ludasszállás, Pécsiszállás, Csepeg, Malomér, Karczag (Kákonyiszállás), Gombolyag, Külsőcsorna. A községgé alakulás után létre kellett hozni a képviselőtestületet, mely a választások után 1897. december 16-án alakult meg. Fele részben virilistákból (virilista=legtöbb adót fizető), fele részben választottakból.

Népművészet

Homokmégy, Öregcsertő, Szakmár és Drágszél-eben a négy községben él ma Kalocsa egykori paraszt lakosságának nagy része, mely pusztai elzártságában napjainkig viszonylag megőrizte a városban már elhagyott kalocsai népi kultúrát, sőt, alkotó módon tovább is fejlesztette és kivirágoztatta azt. A város és a szállásokat összefogó négy község parasztlakossága a környékbeliek által potának nevezett népesség önálló néprajzi csoportot alkot, mely történeti múltban gyökerező összetartozás tudatával, azonos nyelvi sajátosságaival, színes díszítőművészetével és viseletével különbözik környezetétől.” (Dr. Bárth János)
A XIX. sz. közepéig nem volt számottevő különbség a kalocsai parasztság és más környékbeli tájak népének tárgyi világa között. Ennek a korszaknak fontos dokumentáló tárgyai a korai fehér, fekete-piros és a kék-piros hímzések, melyek a század második felében, utolsó harmadában készülek a kalocsai és szállási parasztok ágyi ruháira,terítőire, viseletdarabjaira. A kalocsai népművészet, ezen belül a népi hímzés, a viselet és a pingálás Kalocsa város és a hozzátartozó szállások világának hagyományos paraszti művészeti kultúrája. Egy jól körülhatárolható terület népének, a potáknak sajátja. A kalocsai népművészet korai, ún. parasztstílusa jelent meg a népi falfestésben. Kialakulását pontosan nem ismerjük. Már a XVIII. sz. végén készültek vésett, festett virágokkal díszített ládák. Valószínűleg a bútorfestésből alakulhatott ki a pingálás, a falfestés művészete. A pingálás ma egyedül Kalocsán és a környező szállásokon található meg az országban. A bútorfestéshez olaj, a húsvéti tojás díszítéséhez viaszt, a pingáláshoz tejjel kevert egyszerű porfestéket használtak. A pingálással egyidőben alakult ki a mintaírás és a hímzés művészete. Eleinte csak kevesen értettek a mintaíráshoz, a hímzéshez, kivarráshoz annál többen. A hímzés divatja mindjobban elterjedt. A töltött varrás hamarosan általánossá vált. A XIX. szd. második felében megindult a színesedés.Ahogy a motívumok és a színek gazdagodtak, úgy vált pompásabbá a népviselet, egyre több használati és dísztárgyon jelent meg a hímzés. Kihímezték a lepedővégeket, dunnavégeket, vánkot,ágytakarókat, abroszokat, terítőket, dístörölközőket, díszkendőket, komakendőt, függönyöket, a főkötőt, az ingvállakat, kötényeket, zsebkendőket, papucsokat stb. A színesedéssel párhuzamosan nőtt a hímzett felületk nagysága. A nagyobb méretű,színes, lapos hímzéses virágok zsúfoltabbak, sűrűbbek lettek. a viseletdarabok színvilágát meghatározta viselőjük életkora. A legszínesebb az újmenyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé színes, díszes volt, a sötétebb színek, mint a lila, kék, zöld volt, ami a szomorúság hangulatát kelti, innen ered a szomorú pamukos elnevezés.

VAGYONŐR PUBLIKÁCIÓ 2. !!!!!!!!!!

 
Hát igen sok hozzászólást olvastam, és az első publikációban, ki is tértem rá, hogy a vagyonőrnek sokrétű a feladata, nagy a felelőssége, és még osztályozzák is őket a munkáltatók, és a megbízó is.
 
Sajnos, a bolti, az áruházi vagyonőröket, a kedves vásárlók is kritizálják, ha tetszik, ha nem ez a mondat, és a vásárlók is csak azt észlelik és jegyzik meg, hogy a vagyonőr csak követi őket, molesztálja, és megszégyeníti a vásárlót.
 
Pedig ez nem igaz, a vagyonőr csak a munkáját végzi, és a megbízó ( az áruház, vagy a bolt ) és a munkáltató által előírt szabályokat követi, és az előírásokat tartja be ami a vagyonőr számára elő van írva.
 
Higgye el mindenki a táska, a blokk, és a többi ellenőrzés, is olyan kellemetlen a vagyonőr számára, mint a vásárlók számára, de ezt meg kell tenni, és folyamatos ellenőrzést kell végezni.
 
Most meg fog lepődni az olvasó, mert nem csak a vásárló, ha nem a pénztárosok, és az alkalmazottak is ellenőrizve vannak, még szigorúbban.
 
Sok helyen meg van adva, a vagyonőr számára, hogy havi hány jegyzőkönyvet,  kell írnia, vagy hány elfogásnak kell lenni, mert más különben, kirúgják, vagy fegyelmit kap.
 
Tehát a vagyonőrök fele sajnos nagyon nagy az elvárás, a megbízó felöl, és a munkáltató felöl.
Az elvárásokban, az is benne van, hogy a munkáltatóknál, nagyon sok az olyan biztonsági főnök, aki rendőr volt, vagy a munkáltató volt rendőr, és magasra emelik a lécet a vagyonőrök számára, vagy ahova kerül a vagyonőr ahol a csoportvezető, rendőr, vagy volt katona és őneki az a feladata, hogy magas léc mellett kelljen dolgoznia vagyonőrnek.
 
Pedig ezek az emberek sem hibátlanok, és ismerek olyanokat akik, még ráadásul, részegen állnak munkába, vagy

A bejegyzés trackback címe:

https://morvaiarnold.blog.hu/api/trackback/id/tr343101410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.